újabb események régebbi események további események
22:11
Tündér módosította a naplóbejegyzését
22:10
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:47
EKbvtIaARmVg regisztrált a weboldalra
18:55
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:18
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
00:03
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Pozsonyi kifli

Látogatók száma: 71

A magas, vékony, karcsú lány rettenetesen unja a fizika órát. Percenként nézi az óráját, mikor lesz már végre vége és mehet a dolgára.

Két óra ideje lesz a kosáredzésig, addig el kell hoznia a pozsonyi kifliket. Tizenöt diósat az anyjának és tizenöt mákosat az apjának. Ma lenne a tizenötödik házassági évfordulójuk. Csakhogy öt éve elváltak.

Gyuri bácsi lelkesen magyarázza az út, idő, sebesség és a megtett távolság közötti összefüggéseket, miközben rajzolgat a táblára. Az osztálytársai nem túl lelkesen jegyzetelnek a Kiskovács kivételével, aki érti is, amit a tanár magyaráz. Nem csoda, az apja fizikus.

Zselyke szeme nem keresi a táblát, inkább a nyitott ablakon át az iskolaudvar két szem fájának tetejét figyeli, mint rezegnek a levelek az enyhe szélben. Odakinn melegen süt a nap, hamarosan vége a tanévnek és fogalma sincs, mit csinál egész nyáron. Két és fél hónap nagyon hosszú idő a semmittevésre. Lesz egy tíznapos kosártábor, meg a nagyihoz is lemegy egy hétre, de ezen kívül semmi dolga.

Jó lenne, ha együtt lógnának Kiskováccsal, aki alig fél fejjel alacsonyabb nála, mégis nagyon tetszik neki a hirtelenszőke nevetős fiú. Jól nevelt, udvarias és rendszerint távol marad a fiúk buta versengéséből.

Julcsi barátnője sem lesz itthon a nyáron, a szüleivel két hónapra Amerikába megy, meglátogatni egy sohasem látott nagybácsit.

Elbújik a nap. A végén még elkezd esni az eső és az edzés megint a tornateremben lesz, melynek szellőzése nem jó, és a délelőtti tornaórák izzadságának szaga ott lebeg a levegőben. Persze, nem biztos, hogy esni fog az eső, és az sem baj, ha borult az idő, csak kinn legyenek a pályán. Szombaton lesz a kerületi válogató verseny, s nyerni akarnak. Árpi bá, az edzőjük, hetek óta sulykolja beléjük, hogy ne izguljanak, csak mindenki azt csinálja, amit ezerszer elpróbáltak és lehetőleg ne hagyjanak ki egyetlen kosarat sem. Főleg Zselykére számít, hiszen száznyolcvankét centijével kimagaslik a csapatból.
Négy éve kosarazik Zselyke, de nem azért, mert akkora kedve lenne a heti három edzéshez, hanem azért, hogy a mérkőzéseire eljöjjenek a szülei, s együtt legyenek hármasban a meccs utáni süteményezésen, melyet a közeli Nádori cukrászdában ejtenek meg. A szülei mindig pozsonyi kiflit esznek, anyja diósat, apja meg mákosat.

Bezzeg Zselyke a krémes, habos süteményeket szereti, azokból képes hármat is felfalni. Azaz az utóbbi időben már nem falja, hanem szép komótosan eszi, mert amint kijönnek a cukrászdából, elköszönnek az apjától és anyjával kettesben mennek haza.

Közös szülői felügyelet alatt áll, egy hetet az anyjánál, egy hetet az apjánál tölt.

Tulajdonképpen két lakhelye van, ezért irigyelik is az osztálytársai, akik közül hatnak szintén elváltak a szülei, de mindegyikük az anyjánál maradt, s fogalmuk sincs, mi van az apjukkal. Izgalmasnak tűnik szemükben a kétlaki élet, meg az is, hogy Zselyke mindent megkap, amit csak kitalál.

Egyedül Julcsi tudja, hogy Zselykének nem kellene ennyi kütyü, új ruha meg cipő, csak újra együtt élnének a szülei.

Végre kicsöngetnek és csörtetnek ki a gyerekek az osztályteremből, hogy mielőbb az ebédlőbe érjenek.

Julcsi felajánlja Zselykének, hogy elkíséri, de a kislány nem tart igényt rá.
- Biztos, hogy van elég pénzed a pozsonyi kiflikre?
- Már gyűjtögetem egy ideje a rávalót.
- Mi lesz, ha nem jönnek rá az őseid, hogy miért éppen tizenötöt kapnak belőlük?
- Rájönnek. Biztosan rájönnek.

Zselyke olyan eltökélt, hogy Julcsi már nem meri tovább feszegetni a témát.
- Ha véletlenül elkésel az edzésről, majd azt mondom Árpi bának, hogy rosszul érzeted magad.

A cukrászdában Irma néni az ügyeletes pultos. Régóta ismeri Zselyke családját. Mielőtt nyugdíjba ment, annál a cégnél dolgozott, ahol Danusa a főkönyvelő. Györköt pedig a lánya válópere kapcsán ismerte meg.
- Csókolom, Irma néni!
- Szervusz, Zselyke! Elkészítettem neked a két csomagot, a diós patkók dobozára piros rózsát, a mákoséra meg sárga rózsát tettem. Össze ne keverd!
- Mennyit fizetek? – sápad el a kislány, hiszen a díszdoboz is pénzbe kerül, neki pedig arra már nem telik, nem beszélve a cukor rózsákról, azok se ingyen vannak.
- Jaj, gyerekem, nehogy rosszul légy! Önköltségi áron adom, hiszen régi vevőink vagytok! S ha jól sejtem, meglepetésnek szánod. Ugye?
- Igen.
- Akkor kétezer forint lesz az egész.
Fellélegzik Zselyke, ennél sokkal többre számított.
- Várj, ne siess annyira! Úgy látom, csepereg az eső, beleteszem egy-egy zacskóba, nehogy elázzanak.
- Köszönöm, Irma néni. Csókolom!
Az öregasszony köszönését nem várja meg, fut a villamosmegállóba.

Először az apjához megy. Kiveszi a zacskóból a dobozt, tetején a sárga rózsával és odateszi az apja íróasztalára. Ott semmihez sem szabad nyúlni, neki sem, meg az apja barátnőjének sem, akit Zselyke nagyon utál. Nem tud főzni és mindig nyafog, ha az apja a lányával kettesben csinál programot. Igaz, ha hármasban mennek, vele együtt, akkor is ő akar a középpontban lenni. Bezzeg anyjának nem kell senki, számára legfontosabb a lánya. Ez a természetes! Nem igazán érti az apját, de nem meri megkérdezni tőle, mit eszik az alacsony, hosszú körmű plázacicán.

Mire kiér az utcára, ömlik az eső, mintha dézsából öntenék.

Ázott verébnek érzi magát, mire az anyjához ér. A lakásajtót azonban nem tudja kinyitni, mintha valaki belülről bezárta volna. Rögtön hívja mobilon az anyját, de csak a rögzítő működik. Hívja a munkahelyét, de ott sincs, elment és ma már nem is megy vissza.
Most mit csináljon? Betörő van a lakásban. Hívja az apját? És ha tárgyaláson van?
Egyáltalán, hol lehet az anyja, hogy nem lehet elérni?

Nyílik a szomszéd lakás ajtaja. A gömbölyded, mosolygós idős szomszédasszony kedvesen szól a kislányhoz.
- Szervusz, Zselyke? Mi a baj?
- Csókolom, Erzsi néni. Nem tudok bemenni, betörő van a lakásban.
- Nem hiszem, gyerekem, láttam Danusát egy órája, akkor jött haza.
- Biztos?
- Biztos hát. Azért, mert öreg vagyok, még látok. Csengess csak be!

Zselyke megnyomja a csengőt, melynek éles hangja visszahangzik a lépcsőházban.
- És ha kijön a betörő?
- Akkor majd ellátjuk a baját.
Odabentről nem hallatszik semmi hang.
- Csengess csak még egyszer, hátha alszik.
- Lehet, hogy anya beteg?
- Meglátjuk, gyerekem, meglátjuk.
A második, hosszú csengetésre léptek hallatszanak és anyja kiszól:
- Ki csenget?
- Én vagyok anya!
Zörög a kulcs az ajtóban.
- Zselyke, kislányom, mi a baj?
Danusa egy szál fürdőköpenyben van.
- Anya, beteg vagy? Kerestelek, nem vetted fel a telefont…
Nyílik anyja hálószobájának ajtaja és kilép egy magas, ősz halántékú férfi, aki szintén fürdőköpenyt visel:
- Mi történt Danusa?
Zselyke elfehéredik, s képtelen megszólalni. Anyja elé dobja a sárga rózsás dobozt, melyben összetörnek a diós patkók, majd eszeveszett sebességgel rohan le a lépcsőn.
- Zselyke, gyere vissza! Beszéljük meg! Zselyke!

A kislány már a földszinten jár. Szeméből ömlik a könny.
Elállt az eső. Szabadban lesz az edzés.

Szikrázón süt a nap, gyorsan felszárítja az eső nyomát.
Árpi bá ötödször néz az órájára. Még két kör futás és kezdődik a labdajáték.
Végre kisírt szemmel megérkezik Zselyke.
- Gyerünk kislány, öt kör futás!

A cikket írta: Yolla

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: