újabb események régebbi események további események
13:19
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
13:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
23:09
Tündér módosította a naplóbejegyzését
23:09
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
23:06
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
00:10
Publicbady regisztrált a weboldalra

A király levele

Látogatók száma: 50

Mikor még a király is egyedül marad, ha elszáll vele a szránynélküli ló, avagy leeshet róla.

A király levele


Élt egyszer egy szegény országban egy király. Még csak három hónapja volt „hivatalban”, azonban egyre jobban nyugtalanította országának rossz hangulata. Avagy népének szomorúsága.
Kiküldött kémei is minduntalan arról tájékoztatták őt, hogy a nép, az őt megválasztó nép olyan savanyú, mint a frissen eltett ecetes uborka.
- Akkor hiába vendégeltem meg országomat?! – csattant fel a király.
- Királyom – szólt a legfőbb szóvivője -, számomra is felfoghatatlan, miért.
- Mi az, hogy felfoghatatlan? Miért fizetlek benneteket, miért tűrlek el itt titeket! – folytatta, miközben szemét idegesen forgatta. – A visszaérkező levelekkel mi van? – kérdezte.
- Khm-khm – hangzott az egyszerű válasz.
- Mi ez a krákogás? Ez nem válasz!
- Erről is szerettem volna beszámolni. A levelek felét sem küldték vissza. S amelyeket kitöltöttek, szinte használhatatlan.
- Mi az, hogy használhatatlan? – csapott a jogarral trónszékére a király.
- Túláradóak, némelyek dicshimnuszokat is írtak, ám a sorok között olvasva, gúnyosan szólnak.
- Azt a teremburáját! – kiáltott fel a király. – Gúnyolni mernek? Pedig ők voltak azok, akik ebbe a magaslatba helyeztek – mutatott körbe megdicsőülten a trónteremben. – A nép akarata, mely számomra szent és sérthetetlen. Vagy már nem úgy gondolják? Válaszolj legfőbb szóvivőm, s persze legkedvesebb barátom. Ugye, a te véleményed még mit sem változott?
- Á, dehogy, kedves barátom – válaszolta.
- Esetleg királyom! – utasította rendre a király. – Még meghallják. Látványosan kell tisztelned, s ezt sose felejtsd el.
- Igen is, királyom.
- Ezt már szeretem – húzta ki még jobban magát a király. – Akkor megint írok egy levelet.
- Minden alattvalójának? – tudakolta a legfőbb szóvivő.
- Természetesen. Hozd ide a pennádat, diktálom.
A legfőbb szóvivő hamarosan visszatért a trónterembe, hóna alatt egy hatalmas aktával.
- Tehát- kezdte a király. – Tisztelt Alattvalóim! Dehogy tisztelt, kedves inkább. Javítsd! Mi is legyen? – tűnődött el a király. Majd hirtelen felkiáltott. – Királyi Alattvalóim! Ez az! Megválasztásom idején mindenki velem együtt örült a változásoknak. Együtt voltunk, közösen küzdöttünk jobb sorsunkért, s mégis azt kell látnom, hogy szomorúak vagytok, már-már azt is mondhatnám, hogy elégedetlenek. Miért? Kérdem én, a királyotok? Egy kis nehézség, megélhetési probléma, s kedvetek szegitek? Álljatok fel! Mosolyogjatok! Adjam parancsba? Mert azt is megtehetem, de ti, királyi alattvalóim, sokkal okosabbak vagytok, persze nem nálam.
- Ezt nem kellene… - vágott közbe a legfőbb szóvivő.
- Mit nem kellene? Most miért szakítottál félbe?
- Minősíteni a népet – válaszolta halkan a legfőbb szóvivő.
- Mivel én vagyok a király, megtehetem! Meg különben is, a legelső embere vagyok ennek az országnak. Inkább folytatom, mert még van elég gondom – legyintett a király. – Tehát ott tartottam, hogy mosolyogjanak. Nos. Királyi palotám felépítése igen fontos volt, hogy a környező országok tiszteletét kivívjam. Csak nem gondoltátok, hogy majd a két kezem munkájával teszem ezt? Azt, hogy elvettem majdnem mindeneteket, ne bánjátok. Szükség volt rá. Minden alattvalóm elegendő javakkal rendelkezik, hogy meg tudjon élni. Egy kicsit összébb kell húzni magatokat? Ám a cél egy és kötelező. Irányítanom kell benneteket, nehogy birkák módjára szétszéledjetek.
- Királyom!
- Igen?
- Nem túl erős megfogalmazás lebirkázni az egész országot? – kérdezte a legfőbb szóvivő.
- Olvasd vissza! – parancsolta a király.
- Irányítanom kell benneteket, nehogy birkák módjára szétszéledjetek.
- Talán azt mondtam?
- Nem, nem, királyom.
- Ugye? Azonban, ha még egyszer félbe szakítasz, leváltalak. Tudod, mennyien várnak a posztodra?
A legfőbb szóvivő egyre jobban összekuporodott.
- Egyesek elvesztették a talajt a lábuk alól, azt csak is maguknak köszönhetik. Meg kellett tisztítanom a földünket. Az, hogy ígéretemhez híven nem választottam meg a „Vének Tanács” tagjait, csak azzal magyarázhatom, hogy fiatalok vagyunk, időbe telik még megvénülésünk. Az, hogy problémáitokkal nem zavarhatjátok amúgy is kevés időmet, el kell, hogy fogadjátok. Ez csak egy kis átmeneti idő. Azonban, aki munkámat hátráltatja, negatívan minősít, annak jobb, ha útilaput köt rögtön a talpára, mert kezem bárhová elér, s dühöm, melyet még nem láttátok, határtalan lehet. Eszem ágában sincs benneteket fenyegetni, azonban kétszer gondoljátok meg, hogy gondolkodtok királyotokról, hogy beszéltek rólam, a legfőbb vezetőtökről, mint tévedhetetlen emberről. Szükségetek van rám. Bennem megvan minden, ami bennetek csak külön-külön. Ha igaz alattvalóimmá akartok válni, akkor figyeljétek utasításaimat, tanításaimat, intéseimet, s gondolkodás nélkül teljesítsétek kéréseimet, mert csak így fog az országom meggazdagodni, s a végén ti is, de ehhez rengeteg türelemre vagy szükségetek, mint nekem is. Tekintsetek rám, mint a Patientia szobrára! A mellékelt kérdőívet töltsétek ki, s ne féljetek az igazmondástól. De, jaj, annak, aki válasz nélkül hagyja levelem! Királyi üdvözlettel.
A király kihúzta magát, egyre büszkébbnek tűnt.
- Befejezted, királyom? – kérdezte a legfőbb szóvivő.
- Küldheted. Futárok vigyék még ma ki minden alattvalómhoz – hallatszott a király utasítása.
A leveleket széthordták. A király csak várt, csak várt és csak várt.
Eltelt hét nap, azonban egyetlen egy válasz sem érkezett vissza. A király hiába utasította embereit, hogy tárják fel az okokat. Nem sikerült.
Ismét eltelt egy hét. A király egyre dühösebb volt, fel-alájárkált a tróntermében, mikor a legfőbb szóvivő sápadt arccal rontott be.
- Királyom! Nagy baj történt!
- Rosszak a válaszok? – tudakolta a király.
- Dehogy! – legyintett a legfőbb szóvivő. – Sokkal rosszabb.
A király tanácstalanul tekintett rá.
- Az alattvalói eltűntek!
- Mi az, hogy eltűntek? – kérdezte a király.
- Elhagyták országát.
- Az nem lehet!!!!!!!!!! – kiáltott fel a király. – A hűtlenek!

A cikket írta: kiki64

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

köszönöm
:)
Szeretem írásaidat, s azt amilyen vagy! Szép napot kívánok neked Orsolya

megtekintés Válasz erre:

A tanmeséktől ments meg, Uram, minket!

Ktr

ja, meg az ilyen királyoktól, meg az ehhez hasonló emberektől

:)

megtekintés Válasz erre: Orsolya

Hát Kiki! Nagyon csíplek, de ezt szerintem tudod ....pusszancs Orsolya

csak meg ne tudják, mert akkor....................

én is, mármint Téged

:)
 
A tanmeséktől ments meg, Uram, minket!

Ktr
Hát Kiki! Nagyon csíplek, de ezt szerintem tudod ....pusszancs Orsolya

megtekintés Válasz erre: Orsolya

Kiki! Mindig megnézem írásaidat, jóóóóóók! pusszancs Orsolya

tudom, kedves Orsolya

aranyos vagy!
jómagam is próbálok lépést tartani Veled

:)
köszönöm Nektek!!
aranyosak vagytok!
:)
Szép délutánt Kiki! Nagyon jó lett és nagyon tanulságos. Egyszóval ...Király!!! :)
Kiki! Mindig megnézem írásaidat, jóóóóóók! pusszancs Orsolya

megtekintés Válasz erre: Orsolya

Szia Kiki! Picit benézve, jó volt olvasni írásodat! Pusszantalak Orsolya

örültem, hogy itt jártál ismét nálam, kedves Orsolya!!!

:)

megtekintés Válasz erre: monic7676

Szia!!!! Ez a történet Nagyon igazra sikeredett!!!! Gratulálok! Pussz: Monic

köszönöm, kedves Monic676!
örültem, hogy olvastad írásom
ja, az igazság, az nagy úr, de igen érdekes ahogy az emberek bánnak vele

:)

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Jó kis tanmese Nagy Királyoknak!
Jó volt olvasni, vagy rossz?! Gratulálok.
Üdv, Pinokkió

nagyon jó volt látni, azaz olvasni azt, hogy dillemmáztál, hogy jó avagy rossz volt olvasni

én is ezt érzem nap, mint nap

:)

megtekintés Válasz erre: anubis

Mennyire valóságos ez a mese.
Sajnos.

Puszi neked, Kiki:)

J.

most Neked, csak is Neked megsúgom, hogy a valóság szülte, de hogy melyik részét azt már nem szabad elárulnom


:)
Szia Kiki! Picit benézve, jó volt olvasni írásodat! Pusszantalak Orsolya
Szia!!!! Ez a történet Nagyon igazra sikeredett!!!! Gratulálok! Pussz: Monic
Jó kis tanmese Nagy Királyoknak!
Jó volt olvasni, vagy rossz?! Gratulálok.
Üdv, Pinokkió
Mennyire valóságos ez a mese.
Sajnos.

Puszi neked, Kiki:)

J.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: