- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
de nem érzékelem, továbbra is egy infantilis fazon vagyok. :-D Van, aki keserű amiatt, hogy ismét nőtt egyel az évei száma, de én úgy vagyok ezzel, hogy örülhetek neki, ha azt veszem alapul, hogy születésemkor leírtak (állítólag egyedül anyám hitt abban, hogy élni fogok) és ha azt is alapul veszem, hogy hányszor húztak ki a dokik a 'csuklyás alak' karmai közül, szóval ajándék minden újabb év és ezért hálásnak kell lennem, mégha olyan is az életem, amilyen. Rajtam nem fog múlni az évek száma, továbbra is bele fogok adni anyait-apait, mert van kiért és ezért van miért. Hiányzik a Tesóm, mert egy ideje nem tudtunk beszélni, de remélem megvan és hogy nemsokára fog tudni jelentkezni. Amellett, hogy Ő motivál, a hitem sem egy elhanyagolható tényező, sőt. Ha Isten volt/van olyan kegyes, hogy életben tartott és tart, akkor az a minimum, hogy én is odateszem magam.
Nem igazán szoktam kapni semmit (nem is várom el), de most kaptam egy hűtő-fűtő szerkezetet. Nyilván azért, mert már időszerű, ...
fel
le
Ma anyáméknak 45. házassági évfordulójuk van.
Mire mondtam, hogy nem lehet a 45-ik, mert csak 43 vagyok. Majd anyám felvilágosított, hogy nem 43, hanem 44 éves vagyok. Ez egy kicsit hm... rosszul esett. Pedig szent meggyőződésem volt, hogy 43 vagyok csak. Szerintem... nem kéne elmennem egy demenciavizsgálatra, ahol úgy kezdik a kérdéssort, hogy milyen évet írunk és hány éves is vagyok... Főorvosnő, kérem... hát, amennyinek érzem magam, azaz 34, de az hótziher, hogy nem leszek még 45 a következő nyáron!
fel
le
Egyszer, s mindenkorra lezárult a cirkusz a netszolgáltató és köztünk. Jó sokat kellett futkosni apámnak, meg egy rakás ideget megevett, valamint újabb ~ 120 rugónk bánta, de legalább vége van az ügynek. Beszélt az ügyvéddel, aki azt mondta, hogy fizesse be a kért összeget, hogy ne legyen nagyobb a gond, aztán visszaperelheti az összeget (ami összesen már vagy 300 rugó). Tegnap át is utalta a ~ 120-at, persze próbálta megtudni, hogy mégis mi a frászt követelnek, amikor mindig, mindent befizetett, meg a routert (nem is modemet, rosszul emlékeztem) is visszaszolgáltatta, a szerződés felbontását is kérte, kétszer is - más kérdés, hogy egyik esetben sem tettek ennek eleget. Már itthon volt, amikor az ügyintéző visszahívta és hallottam mindent, mert fater kihangosította. Mondta, hogy látja, hogy végig be van fizetve minden. Kiderült, hogy időközben megszűnt a szolgáltató, legalábbis más vette át, ezzel együtt nyilván az ügyfeleket is. Zavaros az egész, nem derült ki, hogy mire fel az a ...
fel
le
a napokban, hogy nem történik semmi felénk. 2018-ban költöztünk ide és ugyan a házunkba még nem tudtunk beköltözni, de intéztük a különböző szolgáltatásokat, beleértve a netet is. Úgy tűnt, hogy sínen van a dolog, majd pislogtunk, amikor kiderült, hogy eltűnt a házból a modem. Mivel nemsokkal előtte járt itt egy embere a szolgáltatónak, mert valamit állított a szerkezeten, így azt hittük ő vitte el. Ment a vita, mert ők meg azt gondolták mi tüntettük el. Tényleg logikus, hogy megigényeljük a szolgáltatást, majd eltüntetjük a cuccot, hogy ne tudjuk igénybevenni, plusz 2 hónappal házvásárlás után még akarunk 30 rongyot perkálni a modemért, mert a bőrünk alatt is zseton van. -.- Na, a lényeg, hogy ugyan nem volt meg a szerkezet, ergo netezni/tévézni sem tudtunk, ők akkor is bőszen küldték a csekkeket, mondván a szolgáltatás él. Mondtuk nekik, hogy felbontjuk a szerződést, hiszen a semmire nem fizet az ember, de megtagadták a lehetőséget arra hivatkozva, hogy a mi sarunk az eltűnt modem. ...
fel
le
Ajtóréseken, sóhajok kíséretében megszökött hajnali álmok dideregnek a téren, házak falainak tövében.
Fellegekbe vágynak, mégis mint úton pörgő ördögszekér- nem űzi, hajszolja, csak viszi őket a szél.
Felkapja- engedi- futni hagyja- megálljt int neki- vigyázva, menedéket adva, fák ágai közé repteti.
Még tél világa- levél nélküli barna ágak egymásba kapaszkodása- madaraknak otthona, s a reggeli csendben ribilliót is kelt, a madársereg rikoltozása a betolakodók ellen.
Majd halkul, s elhal a figyelmeztető zsivaj- nem fészekrabló az új lakó, csak a hajnali emberi álmokat nem fújja semmivé a szél.
Kerékpár suhan, lámpája villog- az úton valami csillog.
A kerék még forog, az ember földre teszi lábát, megáll.
Lehajol, kincsét felveszi, dédelgetve megtörli, zsebébe rejti.
Elveszett- megkerült álmát, az elmúlt tegnapot, az álmokkal- vágyakkal átszőtt új napot, viszi tovább.
Hajnal.
Lány és fiú szapora léptei koppannak a köveken, de a léptek egymásba kulcsolt ...
fel
le
Nem igazán vonzott a dolog, mert nem szeretek vásárolni, meg a tömeget sem bírom, de úgy voltam vele, hogy legalább nem itthon rohadok addig sem. Az Ildi vitt minket kocsival, hogy el tudjuk hozni a cuccokat. Meglepően olcsó volt jópár dolog, szóval viszonylag sokmindent tudtunk venni anélkül, hogy az nagyon fájt volna a pénztárnál. :-D Édességből is tudtam venni annyit, hogy egy darabig nem kell venni. :-D Bazi nagy az a hipermarket és csomó minden kapható.
Mesélte az Ildi, hogy ők is ott voltak vasárnap a börgöndi repülőnapon az unokahúgomékkal és látták a balesetet. Pont felvették, mert a gépet videózták és viszonylag közel voltak a becsapódás helyszínéhez. Mondta az Ildi, hogy kétszer áthúzott felettük gond nélkül és a harmadik után történt a baleset. Ahogy láttam a felvételen, az orsózás végével nem volt rendben valami. Mintha sem a sebesség, sem a magasság nem lett volna elég. Az is megeshet, hogy valami miatt nem tudta irányítani a gépet a pilóta. Durva volt látni-hallani ...
fel
le
Megérkezett tegnap a kutyakennel, nemsokára összerakjuk és birtokba veheti a banda. Természetesen nem állandóan lesznek benne, csak éjjel, meg ha jön valaki, amikor már fogadhatunk majd vendéget, meg ugye a munkások is fognak jönni. Gondolom majd 2050 körül... Sok teendőnk lesz a kertben is, házban is. Én hol jól vagyok, hol nem, de amikor jól vagyok, ki fogom venni a részemet a munkákból. Megint úgy tűnt, hogy visszaestem, de talán csak az időváltozások kavartak be a szervezetemnek, mert 2 napja újra tudok enni és enyhébben vagyok rosszul, vannak napok, amikor nem is vagyok rosszul. Roham is csak 1× jött és enyhe volt. Azt 'sugallom' a szervezetemnek, hogy rendben van, rendben is lesz! Nyilván cseszhetem, ha gáz van, de hiszem, hogy számít, annál is inkább, mert többször is tapasztaltam a gondolatok és az akarat hatását. Jól kell lennem és ami tőlem telik, azt megteszem ennek az érdekében. A Tesómnak is megígértem. Mostanság elég sűrűn tudtunk beszélni, aminek nagyon örültem! Minden ...
fel
le
"Nemrégiben a nagyapám, .... arra biztatott, hogy ne csak elmeséljem a történetemet, de írjam is le, így az emlékek frissek maradnak. - Amikor leírod a történetedet, az olyan, mntha dalt írnál - magyarázta. - Kezdd az első versszaknál, és minden hangjegyet jegyezz le!"
"Akkoriban minden lehetségesnek tűnt. Szerelmesek voltunk. Nem nagyon tudtuk, mi az a szerelem, de nem számított, mert összetartoztunk, és boldogság töltött el bennünket. Rettentően szegények voltunk, de az sem számított, mert boldogok voltunk. Idővel rájöttünk, hogy az életben nem minden alakul úgy, ahogy elterveztük, de ez sem befolyásolt semmit. Akkor is ott voltunk egymásnak."
Kevin Alan Milne - Az utolsó hang
fel
le