- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Lassan véget ér az augusztussal a nyár, de még utolsó erejével, tombolva, szeszélyesen szikkasztja szárazra még a tarackot is a dühös nap, tudván hogy egyre korábban kell nyugovóra térnie, mint a lassan iskolába készülő gyerekeknek. De megmutatja még egyszer az erejét, ventillátoros szobába kényszerítve még a szívósabbakat is.
Szelídebb pillanataiban békésen édesre érleli a szőlőszemeket, az elkésett paradicsomokat, a megduzzadt paprikákat. Köszöntő ajándékként az eljövő szeptembernek, s egyben bizonyságul, hogy jól helytállt, hogy a kertek és a földek megadhassák gyümölcsüket a szorgos kezeknek. S neki köszönhetően, aki adott meleget, de esőt is, tele a kamrapolc lekvárral, csalamádéval, befőttel a szorgalmas családoknál.
Lassan, szelíden közeleg az ősz. A boltok polcain káprázatos tulipánhagymás sokfélesége csábítja a kertszeretőket, akik már tervezik a hagymák helyét, talán már az eljövendő tavaszt várva. De most még nyár van. Még sétálhatnak tikkadt nyárestéken mozgásra ...
fel
le
Igencsak morcosan ébredtem ma hajnalban is, miután jóideje nem tudom magam kipihenni (mára virradóra is 4 órát aludtam csupán, azt is 2 részletben), de a sors kárpótolt, ugyanis tegnap kora reggel is és ma kora reggel is írt a Tesóm. Utoljára július végén tudtunk beszélni, úgyhogy már úgy kellett, mint egy falat kenyér. ~ 2 órát beszéltünk tegnap is, ma is, ami nem tűnt annyinak, mert nagyon jót beszélgettünk. Ma mondjuk nem voltam jó beszélgetőpartner, mert zombi vagyok az alig alvástól és leginkább bambán lestem ki a fejemből, de tegnap élénkebb voltam. Egyikünk sincs jó passzban, mégis tudtuk egymást szórakoztatni, főleg tegnap, de ez mindig is így volt. Abban a tegnapi és a mai 2 órában is elfelejtettem minden fost, őszintén röhögtem és tegnap folyékonyan jött belőlem is az ökörség, amiken meg Ő röhögött és remélem neki is erőt ad, hogy itt vagyunk egymásnak, mégha nehézkes is a kapcsolattartás. A hitem mellett Ő ad erőt. Azt kérte legyek erős. Igyekszem.
Ért egy másik öröm is ...
fel
le
Ajtóréseken, sóhajok kíséretében megszökött hajnali álmok dideregnek a téren, házak falainak tövében.
Fellegekbe vágynak, mégis mint úton pörgő ördögszekér- nem űzi, hajszolja, csak viszi őket a szél.
Felkapja- engedi- futni hagyja- megálljt int neki- vigyázva, menedéket adva, fák ágai közé repteti.
Még tél világa- levél nélküli barna ágak egymásba kapaszkodása- madaraknak otthona, s a reggeli csendben ribilliót is kelt, a madársereg rikoltozása a betolakodók ellen.
Majd halkul, s elhal a figyelmeztető zsivaj- nem fészekrabló az új lakó, csak a hajnali emberi álmokat nem fújja semmivé a szél.
Kerékpár suhan, lámpája villog- az úton valami csillog.
A kerék még forog, az ember földre teszi lábát, megáll.
Lehajol, kincsét felveszi, dédelgetve megtörli, zsebébe rejti.
Elveszett- megkerült álmát, az elmúlt tegnapot, az álmokkal- vágyakkal átszőtt új napot, viszi tovább.
Hajnal.
Lány és fiú szapora léptei koppannak a köveken, de a léptek egymásba kulcsolt ...
fel
le
Tegnapra virradó éjjel jó nagy vihar volt felénk is, ami eltartott kora reggelig. Úgy beáztunk az özönvízszerű esőtől, hogy a konyhában ~ 1 cm víz állt, meg az előszobába is folyt be a mennyezeten lévő nagy lyukon át. Csodák csodájára csak egy kisdarab vakolat esett le az újabb ázás miatt, holott vészjóslóan néz ki az a terület. Elvileg nemsokára meg lesz csinálva a mennyezet, de majd akkor hiszem, ha látom. Kárunk 'csak' a beázás lett, meg a jég kilyukasztott 2 sárgadinnyét, szóval egész' jól megúsztuk.
Nem lett semmi a házi kennelből, mert hol az időjárás miatt nem tudtuk építeni, hol az anyagokra kellett várni egy csomót, pedig már majdnem minden meglett hozzá, szóval fater begőzölt és rendelt egyet készen. Persze drágább így, de muszáj kikerülni az udvarra az állatoknak. Ha minden jól megy, talán a most következő héten meg is érkezik a kutyáké, aztán később majd a macskák is kapnak.
Szerdán megy apám Pestre a Gabihoz, mert el kell hoznia tőle cuccokat, meg mennek vásárolni is ...
fel
le
- Iszalag, iszalag, szalag - Emese felém emelte egymáshoz szorított ökleit. A csuklóján zöld indák és levelek, fehér virágok, alig néhány árnyalattal világosabbak a bőrénél.
Növényfetisiszta volt; senki mást nem ismertem, aki ennyire ragaszkodott volna a kedvenc virágaihoz. Mindig akadt nála egy bimbó - hajba tűzve vagy ujjak közt forgatva -, a könyveiben egy-egy lepréselt levél, vagy legalább egy virágmintás borítójú füzet. Aznap a ruhája volt soron: műselyem blúzt viselt, félregyűrt gallérral és fakó margarétákkal.
Felkönyökölt, dekoltázsa villant - a csuklójáról lepattantak az indák -, és nekem szegezte a kérdést:
- Tulajdonképpen miért szebb a virágok népi neve a latin nevüknél, hm?
Gyakran kérdezgetett így, szeszélyesen, egy-két logikai lépcsőfokot átugorva. Mások bolondosnak tartották ezért, hebehurgya kislány-butaságot olvastak a fejére - én viszont úgy véltem, egyszerűen gyorsabban gondolkodik, mint a legtöbb ember.
- A latin nevet a tudósok adják - sóhajtottam azon a ...
fel
le
14.-én lett volna vége a terápiának, viszont a szervezetem nem akart tovább együttműködni. Gondoltam, hogy ezt a pár napot féllábon is kihúzom, mert nem most kezdődtek a gondok és eddig sikerült a terápiákon részt venni, viszont mégis haza kellett jönnöm, mert 2 nap is használhatatlan voltam és nem lehet hiányozni a terápiákról. Remélhetőleg csak az egymást érő frontok nem tetszenek a szervezetemnek, meg a lehűlés aktiválta a Raynaudot és az ugye piszkálja a szívkoszorúeremet is, ezért (is) vagyok azóta szarul, bár nem folyamatosan, ami legalább jó, meg az is, hogy újra melegedés várható és esélyes, hogy akkor újra jól leszek. A kórházból a Gabihoz mentünk egyrészt mert le kellett pihennem, másrészt akartak apámmal vásárolni, meg dumálni, így ma a kora reggeli busszal jöttünk haza. Nagyon örült nekem a bundás csapat és persze kölcsönös volt a viszontlátás öröme. Amint kimegyek a szobából, ezer decibellel nyávognak utánam.
Mint az eddigi két alkalommal, úgy most is az volt az utolsó ...
fel
le
Jövő hétfőn irány haza.
Tegnap délután meglátogatott egy görcsroham, de nem lep meg, mert hidegfront volt, azelőtt meg melegfront. Remélhetőleg stabilizálódnak már valamelyest a légköri viszonyok. Aludtam a roham után majd' két órát, ami nagyon rámfért. Éberebb mondjuk nem igazán lettem tőle, maximum annyival, hogy utána nem akart minden pillanatban leesni a fejem.
A mai meseterápián egy orvosról szólt a mese, aki a szamuráj sereg orvosa volt és összeomlott, látva a tevékenysége értelmetlenségét és elrohant egy Zen mesterhez. A mester megkérdezte, hogy miért ment, mire mondta neki a doki, hogy úgy érzi felesleges a munkája, ugyanis hiába gyógyítja meg a sereg sérüléseit, azok újra és újra visszamennek a csatába, majd ő kezdheti elölről a gyógyítást és már nem bírja elviselni, hogy potyára dolgozik. Erre a mester azt mondta neki, hogy nem az a kérdés, hogy minek van értelme, hanem hogy ő kicsoda, mondta neki, hogy várja meg erre a választ! Az idő telt, hónapokig meditált a doki a ...
fel
le
Régi történet, de még ma is mosolygok rajta...
Ez a mesém abban az időszakban történt, amikor a férjem meghalt, a fiam már kirepült a családi fészekből és én egyedül maradtam. Állandóan búslakodtam, rágódtam az élet igazságtalanságain, szó szerint magamba rogytam. A munkám volt az egyetlen, ami ebből a búskomorságból némileg kizökkentett. A fiam úgy döntött, ez nem mehet így tovább és egy szép nap beállított egy pici szőrgombóccal a kezében, mondván, hogy Kittykéről nekem kell gondoskodni.Ettől az időtől fogva megváltozott az életem.
Imádtam ezt a kiscicát. Amikor esténként a fotel háttámláján púpozott háttal harcolt az árnyékával, mint láthatatlan ellenséggel, majd meg ettem. No és többet sose késtem el, mert reggel mindig felpofozott, időben. Gyönyörű hónapok teltek el, nagy egyetértésben, sose volt vele semmi bajom, első perctől fogva szobatiszta volt, mint egy kiskutya, úgy várt engem nap-mint nap haza.
Ez így ment egészen addig, míg egyszer csak észrevettem, hogy az én ...
fel
le
és egyéni terápián is megint kiborultak páran (meg később is), némelyek megint 'rohamig' (ami valójában csak sírás, de az intenzitása miatt fizikai tünetekkel is jár és azért emlegetik rohamként, mert heves, nincs felette kontrollja az embernek). Én voltam az egyik, aki nem fogott padlót, de kivételesen nem azért, mert vasszigorral fogtam magam vissza (mondjuk a 'rohamot' képtelenség is), hanem le vagyok blokkolva érzelmileg. Kicsit könnyeztem kb. 2 percig, azt' csókolom. Olyan 'rohamokat' nyomtak egyesek, hogy rossz volt nézni (meg hallgatni). Az egyik szobatársam meggyújtotta a cigit a szobában (ami persze nem engedélyezett) és az őrület közben elnyomkodta a karján a cigit. Egy csaj is úgy sírt valamelyik szobában, hogy kihallatszott a folyosóra. Továbbra sem tudok nyitni a többiek felé, így nem igazán beszélgetek (ha kérdeznek, nyilván válszolok azért), de hallottam, ahogy páran beszélgettek és mondták, hogy kemény volt nekik is az egyéni, mert olyanokat hallottak, amik rendesen ...
fel
le
Kos (márc.21.-ápr.19.)
A szerelemben hol a csillagokban, hol a pokolban érezheted magad, de ahhoz, hogy ez megváltozzon, legelőször is, saját magadnak kell megváltoznod, megtanulni elengedni, s visszakapni, soha nem birtokolni.
Bika (ápr.20.-máj.20.)
Míg saját kényed-kedved szerint élnéd az életed, ne feledkezz meg azokról, akik hozzájárulnak jódolgodhoz. A közeljövőben nemkívánatos ismerősök látogatása nyomoríthatja meg a kedvedet.
Ikrek (máj.21.-jún.21.)
Megeshet, hogy olykor szeretnél kábult pillangóként szédelegni a szerelemtől vagy valami szertől, de a józanságnál és a tiszta pillanatoknál jobb nincs, még ha olykor nehéz is józanul elviselni az életet.
Rák (júni.22.-júl.22.)
Talán vágynál valami izgalmasabbra vagy nagyobb kihívásra, de mi lehet nagyobb kihívás, mintsem a meglévő kapcsolatodban újra és újra feléleszteni a tüzet, ha úgy érzed, ellaposodni kezd?
Oroszlán (júl.23.-aug.22.)
Elmérgesedhet a viszonyod a kollégáiddal, s jó ha figyelsz, hogy ...
fel
le